Nos akkor újra itt, vagyis kórház a város szélén. Jó bő kinti hónap után tértem vissza, immár veteránként ugye. Vicces dolog "tanítani" az olyan szobatársat, aki csak ismerkedik még a dolgokkal. Ugyanabba a szobába kerültem, ahol az előző 3 hónapot töltöttem, de mivel az ágyam foglalt volt, így gondoltam én egy másikra fekszem. A matracom is megérkezett gyorsan, a kanült már ezen fekve kaptam meg. Behívtak ugyan reggel 8-ra, de csak este 6-kor történtek a dolgok, mindegy, túl vagyok rajta. Találkoztam is egyből két volt szobatárssal, egyikük még itt van, másikuk ismét, de legalább mindketten jó bőrben, persze nyomomba nem érhetnek. Remélem eleget erősödtem, némi kis hízás is belefért, most ezt kéne tartani. Na jó, az elosztásán is lehetne még dolgozni, de ezt későbbre ütemezem.

A mostani terv, hogy a holnap induló elvileg 3 napos kezelés után némi lábadozás, ami reményeim szerint 2-3 héten belül marad, aztán otthon rövid még jobban levés, mert hogy október 1-re repülőjegyem, 2-re hokijegyem van Stockholmba. Ezt még a betegség kiderülése előtt sikerült beszereznem nemolcsóért, de nem csak ezért nem kéne kihagyani, mert hogy ugyebár Red Wings meccsre nem gyakran juthat el az ember (kivéve ha detroiti és kinyírt egy bérletest). Úgyhogy igyekvés van, pluszban.